~9.~

~zene~

~Tamara~

Éppen az álmom legjobb részénél tartottam, amikor arra keltem, hogy kis kavicsok kopognak az ablakon. Odaszaladtam az ablakhoz és kinéztem, hogy mi vagy ki lehet az, aki ilyenkor szórakozik.
Mikor megláttam, ki az, nem hittem el. Az imádott arca az ablak felé nézett és mikor meglátott halvány mosolyra húzódott a szája.

Felvettem az egyik pulcsimat, kinyitottam az ablakot és kimásztam Niall-höz. Kicsit még bántott a dolog, hogy nem jöttek el, ezért most flegmára vettem a figurámat. Csípőre tettem a kezemet és belekezdtem.

-Mit akarsz?-kérdeztem.

-Csak azt szeretném mondani, hogy ne haragudjatok, mert nem mentünk!

-Aha, oké. 

2-3 percig kínos csönd volt, mikor bevillant valami.

-Várj! Honnan tudtad, hogy hol lakok?-húztam fel az egyik szemöldököm.

-Mikor végeztünk, kimentünk, hogy elvigyünk titeket a randira, de már nem voltatok ott. Én visszamentem az öltözőmbe, Harry meg ottmaradt és nézelődött. Meglátott téged, utánad ment, aztán szólt nekem is hogy menjek. Már pont meg akartunk szólítani, amikor bejöttél. Szóval...ennyi.-hadarta el.

-Értem...hát, ha csak ennyit akartál, akkor én mennék, mert délelőtt 10kor indul a gépünk és szeretnék aludni egy kicsit.

Niall kicsit elkeseredettnek látszott.

-Oké! Akkor hagylak! Jó utat!-mondta, megölelt és most már nem volt biztos abban, hogy megpusziljon-e.

A végén kaptam egy puszit a homlokomra és egy utolsó 'mindjárt megölsz' mosolyt. Eltotyogtam Niall mellett a bejárati ajtóig, de aztán eszembe jutott, hogy az zárva van. Csak az ablakon keresztül juthatok be.

-Öö..Niall!

-Igen?-fordult vissza egyből.

-Segítenél bejutni?

-Persze!-mosolyodott el halványan.

Visszamentünk az ablakhoz, felültem Niall nyakába, megkapaszkodtam a párkányban és nagy nehezen felhúztam magam. 

-Köszi!-mosolyogtam rá.

-Nincs mit! Jó éjt!-köszönt el.

-Neked is!

Akartam még tőle valamit. Nekem nem volt elég egy kis puszi a homlokomra. Akármennyire is szeretnék rá haragudni, nem megy. Olyan ártatlan...
Felvettem a mamuszomat és rohantam a lépcső felé. Halkan, de gyorsan lépkedtem, majd végül megbotlottam és gurultam lefelé. 

-Hát oké! Így is le lehet jutni!-suttogtam magamban és reméltem, hogy senkit nem keltettem fel.

Megigazítottam magamon a pizsamát és a hajamat is és hiperszuper gyorsasággal téptem fel a zárat. Nagy lelkesen mentem ki, de Niall már eltűnt. Ez se az én napom! -_- Szomorúan visszacsoszogtam az ajtóhoz és találtam ott egy cetlit.

Emily!

Kérlek ne haragudj, hogy nem mentünk!

Csak túl sokáig öltöztünk
és így elment az idő.

Remélem még találkozunk és
tartjuk majd a kapcsolatot!

Jó utat! 

Harry.

Ez kedves volt tőle. felvettem, bezártam az ajtót és felmentem. Letettem Emily éjjeliszekrényére a papírt és bedőltem az ágyamba...kikészültem. Elővettem a telefonomat és a közös képeinket kezdtem nézegetni. Egy-egy képen elmosolyodtam és eszembe jutott az a pár perc, amikor a színpadon voltunk. 

More Than This...szóval komolyan gondolták és nem csak szórakozni akartak velünk?! Milyen jó is lett volna...
Várjunk! Harry azt írta, hogy szeretné tartani a kapcsolatot. Oké! Hogyan? A telefon az túl drága lenne, Facebook-on egy csomó fake van és nem tudod, hogy melyik az igazi és melyik a kamu. Twitter-en! Akkor Twitter-en fogunk beszélgetni velük! Vagy nem tudom! Fogalmam nincs! Idővel majd kiderül, de lehet, hogy nem lesz ebből semmi. 

A telefonommal a kezemben aludtam el és reméltem, hogy Niall még egyszer eljön és lesz valami. De nem jött.

~reggel~
Iszonyatosan hangos zenére keltem, mivel a telefon a fejemnél volt. Üvöltözve lenyomtam és felkeltem. Emily már fel volt és a Harry-től kapott üzenetét olvasgatta.

-Emily! Ezt akarod egész nap csinálni?-kérdeztem.

-Aha!

-Haladj! Öltözz, mosakodj meg, nézz szét, hogy nem hagysz-e itt valamit, menj enni és mehetünk!-utasítottam.

-Mindjárt!-mondta. 

Fél perc múlva már elkezdett öltözni és csinálta a dolgát. Én is gyorsan megcsináltam mindent, Leah már odalent csinált melegszendvicset, megettük, majd elköszöntünk tőle és elindultunk a reptérre...